A magyar történelem röviden.

Legendai idő - Az Özönvíz utáni világban uralkodó Nimród (Ménróth), aki részt vett Bábel tornyának építésében, az egyik 13. századi krónika szerint Perzsiában telepedett le, itt nemzette két fiát, Hunort és Magort, akiktől a hunok és magyarok származnak. A Csodaszarvas legendája szerint Hunor és Magor vadászni indult a Don folyó mentén, és egy szarvast vett üldözőbe. A szép vad, hol eltűnt, hol újra felbukkant, így csalogatta a vadászokat „Szittya földre”.

Kr. e. 13-8. század - A rómaiak elfoglalják Dunántúlt, melyet az ott élő pannonokról Pannóniának neveznek el. Az új római tartományban kövezett utak épülnek; a legfontosabb „borostyánút”-szakasz az Aquincum-Poetevio rész, mely átlósan szelte át a tartományt. Az utak menti kereskedővárosok, katonai támaszpontok közül a legfontosabb a Kr. u. 106-ban Alsó Pannónia központjává váló Aquincum (Óbuda). Az északi részen elterülő polgárvárosból és a déli táborvárosból álló római kori hely maradványait, emlékeit két múzeum (Budapesti Történeti Múzeum és Aquincumi Múzeum) is őrzi Budapesten.

Kr. e. 1000 - Ázsiából származó, törzsközösségben élő lovasnomád őseink hosszú vándorlás után a Volga és Káma folyó vidékén, Baskíriában időznek ekkor. Földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoznak.

Kr. e. 5. század - A Kárpát-medencét - mely a Kr. u. 9. században válik őseink lakóhelyévé, s már az őskőkorban lakott terület volt - ebben az időszakban kulturális és etnikai sokszínűség jellemzi. A Dunántúl vaskori lakosságát az illír népcsort alkotja. Velük állnak rokonságban azok a pannon törzsek, melyekről a rómaiak a Duna mentén meghódított tartományt (Pannónia) nevezték el. A következő 3 évszázadban kelta, iráni törzsek harcolnak a Kárpát-medence bizonyos területeiért, a dákoknak pedig egységes államalakulatot is sikerül létrehozniuk.

Kr. u. 5. század - Az ekkor meginduló népvándorlási hullám következtében a magyarok nyugatra vonulnak és a Don folyó menti Levédiában élnek. Folyamatosan érintkeznek más népcsoportokkal (hunok, avarok), s azok birodalmának részét képezik.

Kr. u. 7-9. század - A magyar törzsek a Kazár Birodalom szövetségeseiként Etelközben telepednek le. Ezt követően alapítanak önálló birodalmat, ahol más népek felett uralkodnak. Eközben zsákmányszerző hadjáratokon vesznek részt a törzsek. Ilyenkor különböző európai uralkodók meghívására erősítik más népek táborát csapataikkal. Íjhasználatban és lovaglásban, hadrendük fegyelmezettségében mindenkit felülmúlnak.

Kr. u. 9. század vége - A keleti sztyeppéről érkező besenyők gyakori támadása miatt a magyarok elhagyják Etelközt. A 7 törzset (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) tömörítő szövetség vezére Árpád és Álmos vezetésével lezajlik a honfoglalás; a magyarok letelepednek a Kárpát-medencében.

Kr. u. 10. század - Kalandozó hadjáratok időszaka.

Kr. u. 11. század - Géza fejedelem hittérítőket hív a Német-Római Birodalomból, megkezdve a keresztény állammá formálás munkáját.

1000. - Géza fejedelem fia, István - pogány nevén Vajk - koronát kap II. Szilveszter pápától. Megalakul a Magyar Királyság.

1055. - A Balaton északi partján épült Tihanyi apátság alapító levele a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlék.

11. század vége - I. (Szent) László, a lovagkirály megerősíti a keresztény magyar államot, lecsendesítve a pogánylázadásokat és véget vetve a folytonos trónviszályoknak. László erős hitű, bátor harcos volt - megvédi az országot a kun támadástól - , számos freskó és festmény őrzi képét. Lászlót Könyves Kálmán követte a trónon, aki terjeszkedő politikája eredményeképp a Magyar Királysághoz csatolja „Horvátországot”.

1222. - II. András kiadja az Aranybullát - aranypecsétes szabadságlevelet - mely a magyar törvényalkotás mérföldkövének tekinthető. Az Aranybulla megerősíti I. István államalapító rendeleteit, s azt kiegészítve rögzíti a „szerviensek” (későbbi köznemesség alapját képező társadalmi réteg) jogkörét, legitimizálja a törvénytipró uralkodó támadhatóságát, korlátozza a külföldiek politikai befolyását. A rendeletgyűjteményt egészen 1916-ig - az utolsó magyar király uralkodásáig - minden koronázáskor az uralkodó hitelesítette.

1241-1242. - A Mongol Birodalom terjeszkedésének köszönhetően tatár hordák pusztítanak Batu kán vezetésével a Magyar Királyságban. A „tatárjárás” miatt az ország fele romokban hevert, rengeteg ember elpusztult. IV. Béla, a „második honalapító” az invázió megszűnte után kővárakat építtet - ekkor épül föl a középkori budai vár is - és betelepítésekkel pótolja a megfogyatkozott lakosságot.

1301. - Az Árpád-ház kihalása. Ezt követően hatalmi harcok sora zajlik a trónért, melyből az Anjou dinasztia kerül ki győztesen. Károly Róbert (1307-1342) az első Anjou uralkodó gazdasági intézkedéseivel - pl. állandó értékű ezüst dénár és arany forint bevezetése - erős országot hagy fiára.

1342-1382. - I. (Nagy) Lajos lengyel-magyar király Dalmácia és Nápoly elfoglalásával az országot közép-európai nagyhatalommá tette. Udvarában a lovagi kultúra virágkorát éli.

1395. - Az óbudai rövid életű egyetem megalakítása.

15. század - Luxemburgi Zsigmond és Mátyás király uralkodásának időszaka, melyet a magyar kultúra legfényesebb időszakának tartanak. Luxemburgi Zsigmond, német, magyar, cseh királyként és német-római császárként korának legtekintélyesebb európai uralkodója. Belpolitikája fő irányvonalának az egyház hatalmának korlátozása és a szabad királyi városok támogatása tekinthető, mely utóbbi következményeként kezdetét vette a polgári réteg kialakulása. Székhelyét Budára teszi, ahol nagyszabású palotaépítés indul meg; Buda európai központtá nő. Udvarában humanista tudósok működnek. Zsigmond uralkodása alatt kell szembesülnie az országnak a török veszéllyel. A sikeres török támadások miatt az ország védekező helyzetbe kényszerül.

1456. júl. 22. - Nándorfehérvári győzelem. A török az 1456-os esztendőben megtámadja az ország déli kapujának számító Nándorfehérvárt (ma Belgrád). A Hunyadi János kormányzó és Kapisztrán János, ferences szerzetes által vezetett egyesült magyar hadak világra szóló győzelmet aratnak II. Mehmed óriási túlerőben lévő seregével szemben. E csata emlékét őrzi Európa szerte a déli harangszó.

1458-1490. - Corvin Mátyás uralkodása. „Mátyás, az igazságos” néven ismerik legtöbben, így őrizte meg az emlékezet számos mesében és irodalmi alkotásban. Keménykezű uralkodóként leszámol minden belvillongással az első magyar zsoldossereg, a Fekete sereg megszervezésével. Az ország gazdasági helyzetét hatalmas adók kivetésével hozza egyensúlyba. A török elleni küzdelem végigkíséri uralkodását. Aragóniai Beatrixszal kötött második házassága tovább erősíti az itáliai reneszánsz magyarországi terjedését, mellyel a budai és visegrádi királyi udvar európai hírű kulturális központoknak számítanak. Könyvtára a Bibliotheca Corviniana Európa egyik legnagyobb humanista gyűjteménye volt.

1514. - Dózsa György vezette parasztfelkelés. Bakócz Tamás érsek, hercegprímás által meghirdetett török elleni keresztes hadjárat vezére Dózsa György lovaskapitány lesz, aki a megmozdulást tiltó királyi intézkedés okán lázadást szít nemesi udvarokat támadva. A parasztvezér büntetése középkori kegyetlenséggel zajlik: testét tüzes trónon égetik meg.

1526. aug. 29. - Mohácsi csata. I. Szulejmán szultán török serege győzelmet arat a magyar nemesi sereg felett. A csatában II. Lajos magyar király és a nemesség színe-java elesik. A középkori magyar királyság végét jelenti a mohácsi síkon elszenvedett vereség.

1541. - A török csellel beveszi az ország fővárosának számító Budát, s így a Mohács után kettévált Magyar Királyság három részre szakad: legnagyobb, középső részét elfoglalja a török, nyugaton és a mai Szlovákia területén - a Királyi Magyarországnak nevezett részen - osztrák Habsburg irányítás alá kerül a magyarság, az Erdélyi Fejedelemség pedig hol függetlenül, hol török befolyás alatt érvényesíti akaratát. Ez az állapot 150 évig fennáll.

1566. aug. 6. - szept. 8. - Szigetvár ostroma. Az egyik leghősiesebb küzdelm a török ellen vívott végvári csaták közül. Zrínyi Miklós és a  várvédők mind elesnek, de a török nem ér Bécs alá, vezérük, II. Szulejmán szultán is életét veszti.

1571-1586. - Bocskai István kormányozza az erdélyi fejedelemséget. Lengyelország királyi címét megszerezve létrehozza a lengyel-magyar perszonáluniót. Politikájának lényege a Habsburg és török nagyhatalom kettős szorításában megőrizni az Erdélyi Fejedelemség autonómiáját, semlegességét.

1613-1629. - Bethlen Gábor erdélyi fejedelemként a szabad vallásgyakorlat ösztönzője. A harmincéves háborúban - melyben Európa minden nagyhatalma részt vett - az angolok, dánok, hollandok és svédek szövetségeseként protestáns oldalon küzd. Erdély nagyhatalmi tényezővé válik Európában.

1635. - Pázmány Péter jezsuita szerzetes, esztergomi érsek és bíboros Nagyszombaton egyetemet alapít, mely Magyarország leghosszabb életű felsőoktatási intézménye, Eötvös Loránd Tudományegyetem néven mai napig működő intézmény Budapesten.

1686. - Buda visszafoglalása. Sobieski János lengyel király irányításával az egyesített lengyel-bajor-osztrák-magyar haderő kiűzi Budáról a törököt. (A magyarság újra Európához tartozik a Habsburg Birodalom részeként.)

1703 - 1711. - II. Rákóczi Ferenc magyar - erdélyi fejedelem vezette Habsburg uralom megtörését célzó szabadságharc. A harcokat, miután Rákóczi kuruc csapata fegyverletételre kényszerül, a szatmári béke zárja, mely a nemességnek viszonylagos szabadaságot ad, viszont a Habsburg befolyást erősíti.

1741. - A pozsonyi országgyűlésen a magyar rendek „életüket és vérüket” ajánlják Mária Teréziának a magyar és cseh korona birtokosának, valamint Ausztria főhercegnőjének. Az uralkodónő a felvilágosult abszolutizmus jegyében iktatja ki a magyar országgyűlés működését, oktatási reformot hoz (Ratio Educationis) és könnyít a jobbágyterheken.

1784. - II. József, a kalapos király - nem koronáztatja meg magát a magyar koronával - erőszakos németesítő törekvése részeként elrendeli a német nyelv hivatalossá tételét Magyarországon.

1825. - Az első reformországgyűlésen Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Kezdetét veszi a magyar liberális reformmozgalom.

1842. - A Pestet és Budát összekötő Lánchíd alapkőletétele.

1848. márc. 15. -  A "márciusi ifjak" (Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi József, Jókai Mór) elhatározták, hogy utcai tüntetéssel nyomatékosítják követeléseiket. Pesten kitör a forradalom. 12 pontban megfogalmazzák azokat a követeléseket (pl. sajtószabadság, felelős magyar minisztérium megalakulása, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség), melyek a magyar alkotmány alapköveivé válnak. Megalakul Batthyány Lajos vezetésével a független magyar kormány. Kimondják a Habsburg ház trónfosztását, Magyarország független állammá válik.

1848. ápr. 11. - Az országgyűlés által hozott új törvényeket, melyek a rendet és békét kívánták megteremteni, V. Ferdinánd is jóváhagyta. Az áprilisi törvények megszüntették a jobbágyságot és a nemesi kiváltságokat.

1848. szept. 11. - Jelačić horvát bán megtámadja Magyarországot. A támadás hátterében Bécs buzdítása áll. Kezdetét veszi a magyar szabadságharc.

1849. aug. 13. - A világosi fegyverletétel. A Görgey Artúr vezette magyar sereg megadja magát az osztrákok oldalán harcoló orosz cári csapatoknak.

1867. - Deák Ferenc - államférfi, politikus - vezetésével megtörténik az Ausztriával való kiegyezés, mely nyomán a Magyar Királyság az Osztrák-Magyar Monarchia társországává válik. A királyi hatalom mellett a társadalom szűk rétegére korlátozódó parlamenti demokrácia születik.

1867-1916. - Ferenc József uralkodása, mely egybeesik a dualizmus időszakával. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a magyar és osztrák külügy, hadügy és pénzügy közös, a többi tárca elkülönül.

1873. - Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Budapest. A főváros egyre erőteljesebb szerephez jut a Monarchia politikai, társadalmi, kulturális életében.

1914-1918. - Magyarország az I. világháborúban Ausztria és Németország oldalán harcol az olasz és orosz fronton óriási emberáldozatot hozva.

1920. jún. 4. - A trianoni béke. Az I. világháborút Magyarország és az Antant - Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - között lezáró békeszerződés értelmében a volt Magyar Királyság területének közel kétharmada és magyar nemzetiségű lakosságának majdnem egyharmada a környező országokhoz kerül.

1940. - Magyarország a Tengelyhatalmak - Németország, Olaszország, Japán - oldalán belép a II. világháborúba, ahol a Szovjetunió ellen vezetett hadjáratokhoz adja katonáit.

1944-45. - Magyarországon is átvonul a háborús front, a szovjet csapatok kiűzik a németeket és megszállják az országot. A háború félmillió polgári és katonai áldozata mellett a legjelentősebb veszteség, hogy az ország infrastruktúrája romokban hever.

1948. - A Szociáldemokrata és Munkáspárt egyesítésével megalakul a Magyar Dolgozók Pártja. Ezzel kezdetét veszi a sztálinizmus mintáját követő totális diktatúra, melynek kulcsfigurája Rákosi Mátyás lesz.

1956. - Forradalom és szabadságharc veszi kezdetét a Rákosi diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A megmozdulás békés diáktüntetésekkel indul Budapesten, később fegyveres felkelők is csatlakoznak. Nagy Imre rövid életű miniszterelnöksége alatt visszaállítják a többpártrendszert, szakítanak a Varsói Szerződéssel és kimondják Magyarország semlegességét. A forradalmat szovjet csapatok verik le, az új miniszterelnök Kádár János lesz, feláll a kommunista egypártrendszer. Nagy Imrét és társait 2 év múlva kivégzik.

1962. - Vértesszőlősön feltárják a legrégebbi magyarországi telephelyet. Az őskőkori lakóhelyről kőeszközök és egy 25-28 éves férfi nyakszirtcsontja kerül elő. A leletek korát kb. 400 ezer évesre becsülik.

1973. - Az olajválság és az olajrobbanás felerősíti a magyar gazdaság egyre mélyülő válságát.

1987-89. - Sorozatos tömegdemonstrációk zajlanak a demokratikus átalakulásért.

1989. okt. 23. - Az 1956-os forradalom első szabad megünneplése, és a Magyar Köztársaság kikiáltása; rendszerváltás  Magyarországon.

1999. - Magyarország tagja lesz a NATO-nak.

2004. máj. 1. - Magyarország csatlakozik az Európai Unióhoz.

(Forrás: puszta.com A magyar Alföld lapja.)

 

A Medgyessy kormány 2002-ben került hatalomra. Miniszter elnöknek Medgyessy Pétert választották .A köztársasági elnök Mádl Ferenc volt. A kormányt ugyan az a két párt alkotta amint a Horn Kormány idején. SZDSZ:MSZP koalíció. Medgyessy Péter egyetlen kormány pártnak sőt más pártnak sem volt a tagja. 2002.május. 27. én alakult meg az új kormány.

Az általa vezetett koalíció kétszer került válságba. Először mikor kiderült Medgyesy titkosszolgálati múltja a rendszerváltás előtt. De akkor a koalíció támogatta. Másodszor mikor 2004 augusztusában Medgyessy leakarta mondatni Csillag István gazdasági minisztert, az SZDSZ tagját. Ekkor elvesztette a bizalmat és bizalmatlansági indítványt indítottak ellene, de ez elől lemondásba menekült. A lemondását követően ügyvezető miniszterelnökként, Gyurcsány Ferencet választotta meg. „004 októberében megalakult az első Gyurcsány Ferenc kormány.. Az SZDSZ-MSZP koalíció megmaradt. A Gyurcsány Ferenc kormány a 2006-os választási győzelmet követően ügyvezető kormányként június 9. éig volt hivatalban, majd második Gyurcsány Ferenc kormány néven folytatta munkáját. Gyurcsány egyre több megszorító intézkedéseket hozott és az öszödi beszéde, kiszivárogtatása után elvesztette népszerűségét. A vállság és az államadóság csökkentésére még több megszorításokat tervezett. Gyurcsány Ferenc 2009 marcius 9. án lemondott és 30. án Bajnai Gordont kérték fel a miniszterelnöki poszt elfogadására. Mandátumát a 2010 tavaszára kitűzött választásokig vállalta.

Miniszterelnök-jelölti bemutatkozó beszédében március 30. án fájdalmas megszorításokat ígért annak érdekében, hogy a gazdasági válság káros hatásai a magyar gazdaságra ne mélyüljenek tovább: „Nyíltságra, egyenességre van szükség. Fájni fog, minden családtól áldozatot és lemondást kíván a válságkezelés. Minden magyar családot, minden embert érinteni fog, de lesz eredménye” – mondta Bajnai.Az MSZP kongresszusán tartott bemutatkozó beszédében Bajnai sportpályájára, s arra utalva, hogy nem kíván a politikai pályán versenybe szállni, a következőt mondta: „kapus vagyok, nem fogok cselezni, nem török csatár szerepre. Védeni fogok.” Bajnai Gordont az Országgyűlés 2009. április 14. 204 igen szavazattal, 8 tartózkodással, ellenszavazat nélkül választotta Magyarország miniszterelnökévé. (A FIDESZ- és a KDMP-frakció, valamint a korábban az MDF parlamenti képviselőcsoportjához tartozó tagok jelentős része nem szavazott.)

 

A kormány cselekvési terve négy pillérre épült:

Azonnali válságkezelés. Ennek leginkább mérhető hatása a forint árfolyamának stabilizálódásában jelent meg. 31 milliárdos költséggel 100 ezer munkahelyet mentett meg a Bajnai kormány munkahelymegőrző programja. Az "Út a munkához" program segítségével további 100 ezer alacsony képzettségű ember tért vissza a munka világába, sokévi passzivitás után. A Krízis alap támogatásaiból 100 ezer családnak jutott pénzügyi támogatás. A távhő árát is csökkentették, ez 650 ezer család, összesen mintegy 2 millió ember életében hozott könnyebbséget.
Egyensúlyteremtés A költségvetés egyensúlyának helyreállítása érdekében 1200 milliárd forintos megtakarítást hajtott végre a Bajnai kormány. Ez, arányait tekintve, az elmúlt évtizedek legnagyobb hasonló kiigazításának tekinthető a világban. Az államháztartási hiány 3,8 százalék alatt maradt, ezzel Magyarország megteremtette az Európai Unió egyik legfegyelmezettebb gazdálkodását. Az adatok 2010. év elejére azt mutatták, hogy Magyarország rendelkezik az Unió országai közül az ötödik legalacsonyabb költségvetési hiánnyal
Bizalom újjáépítése A válságkezelő kormány programjának harmadik pillére a bizalom újjáépítése volt. Ez tette többek között lehetővé, hogy a jegybanki alapkamat 20 éves mélypontra volt csökkenthető, ami komoly segítséget jelentett a gazdaság újbóli felpörgetéséhez, így a vállalkozások jövedelmezőségének növeléséhez.

 

Növekedés beindítása

A nyugdíjrendszer átalakítása biztosította a nyugdíjasok járandóságát, de értékes munkaerőt is bent tartott a munka világában. A Bajnai kormány a szociális rendszerben is komoly átalakításokat hajtott végre. Ezek arra ösztönözték a munkára képes embereket, hogy segély helyett inkább vállaljanak munkát, ugyanis így jobban járnak. Az adórendszerben is komoly, mindenki számára érzékelhető változások történtek. Az adóátrendezés hatására 2010 év elején már több millió munkavállalónak emelkedett a nettó fizetése. Egy átlagos keresetű emberé kb. 15 ezer forinttal. Az adóátalakításoknak köszönhetően további 400 milliárd forint maradt a magyar vállalkozásoknál beruházásra és munkahelyteremtésre.

 

Bajnai Gordon parlamenti búcsúbeszédében hangsúlyozta: (…) a következő tíz év mostohább körülményeket teremt számunkra, mint amilyen a válság előtti évtized volt. Az ország vezetőinek olyan korszakra kell felkészíteniük hazánkat, amikor lassabb lesz a fejlett világ növekedése, és élesebb lesz a verseny a munkahelyekért, a hitelekért, a piacokért. Ugyanebben a beszédben elérendő célként tűzte ki a 2014-es euró bevezetését Magyarországon, valamint az oktatás és a szociális rendszer átalakítását. A Bajnai kormány által indulásakor célként kijelölt 142 pontból 139 teljesült úgy, hogy egy sor olyan ügyet is meg kellett oldaniuk, amit a kormányzás megkezdésekor még nem ismerhettek.

(Forrás:Saját és Googl Vikipédia.)

Magyarország társadalma a rendszerváltás után